ugyanúgy, ahogy régen,
Ruháink a széken
Vannak már.
Mosolyogsz rám halkan,
Édes félhomályban
Nézek rád.
Forró testedre borulva,
Egy jéghideg hanalon
Születünk újjá.
A képzelet ösvényein
Születünk újjá.
Nekem több kell,
Csak még egyszer
Ölelj át!
Maradj, maradj még kérlek
A reggeltõl félek,
Maradj hát!
Forró testedre borulva,
Egy jéghideg hajnalon
Születünk újjá.
A képzelet ösvényein
Születünk újjá.